Vasárnap (10. 10.) úgy döntöttem, el kellene menni templomba, úgyhogy a világhálón kutattam egy bonni (lehetőleg keresztény) templomot, mielőtt még esetleg egy muszlim szertartáson kötnék ki. Találtam is, a kb. 1000 éves apátságba mentem el, ami a városnézés egyik állomása is lehetne, nagyon szép. Kellemes, barátságos belső tere van, több oszlopban is vannak padsorok. A szent énekek is tetszettek, komolyan, olyanok voltak, mint valami koncerten. Nem mondanám, hogy mindent szó szerint értettem, és a Miatyánkot sem tudom németül (még), de azért jó volt. Egyébként éppen a város védőszentjeinek ünnepe volt, így még érdekesebb volt. „Schüttet Bonn, die Stadt am Rhein!! ”

Hétfőn pedig megkezdődött a tanulás, reggel 8:30-kor, amint azt már írtam, ökonometriával kezdtünk, gyors (értsd: hadarós) ismétlés a momentumokról, szórásokról és varianciáról, csúcsosságról és központi határeloszlás tételről… Izgi. Várom a folytatást. A nap hátralevő része kellemesebben telt, ugyanis egy City Rallye nevezetű játékban vettünk részt, amiben a város különböző pontjain kellett megadott feladatokat végrehajtani. Volt ruhagyűjtős-vetkőzős (megjegyzem pont az apátság szent épülete mellett kellett megszabadulnunk felesleges ruhadarabjainktól), activity, aztán öltözős játék, illetve ügyességi. Ja, és mindehhez a hangulatot megalapozónak minden csapat kapott egy rekesz sört, amit mindenhova magunkkal cipeltünk. Úgyhogy kora délután a belváros közepén lófrált néhány ember rekesz és üveg sörökkel a kezében. Én is kivettem a részem belőle, megittam 2-t, utána mindenki nem győzte keresni a mosdót. Jó hírként szeretném közölni mindenkivel, aki bármikor is szenvedett B. Éva mikroökonómia vonatkozású óráin, hogy sikerült megtalálnom azt az egyént, aki még nála is rosszabb. És ő itt van, és kínoz… és borzasztó. Na de mindegy, van könyv, majd abból megtanulom.:S

Ja, egyébként itt minden kártyával működik, már az első héten volt 3 kártyám. Egy a menzához, mosáshoz és fénymásoláshoz, aztán ajánlatos beiratkozni két könyvtárba is, ahonnan összesen 3 kártyával a kezedben távozol, mert ugyebár a különböző könyvtárakban található fénymásolók különböző kártyával működnek, és persze kártya kell a szekrények zárásához is. Csak tudnám megjegyezni, hogy melyik kártyát hol kell használni. És bankkártyám, diákigazolványom, és bérletem még nincs is. Kész káosz az egész.

Azt hiszem, nagyjából túl az első héten, hogy sikeres makro demonstrátor karrierem ellenére, a makro lesz az a tárgy, amit nem fogok tovább tanulni. Őszintén szólva, túl 3 hónap gyakorlaton, nem sok hasznát látom. Még a Nemzeti Bankban is többet foglalkoznak pénzügyekkel, mint a makró tudással. Ráadásul az itteni makró tanár, minden egyes dolgot matematikai bizonyításokkal vezet le, ami nem az én műfajom. Az ökonometria eddig jó, és a pénzügy is tűrhető, egész emészthető. Matekból nem tudom, mikor térünk a lényegre, de nagyon igyekszem figyelni, és tartani a lépést. A képzeletbeli „i”-nél kicsit elvesztettem a fonalat, ti tudjátok, hogy az mi??? Mert én még nem…

Péntek „reggel” 11-kor, röpke 12 óra alvás után ébredtem, eléggé lefáraszt ez a kezdeti időszak, de mindemellett nagyon élvezem is. Minden új, ami egyben frissítő, másrészt fárasztó, és valami megszokottra vágyom. És végül a péntek estével lezárul a hét, és méghozzá nem is rosszul. A koliban szerveztek egy iszogatós estet, ami után néhányan elmentek bulizni, de én a szakadó esőben inkább nem vágtam neki. (Bizony, sajna egyre rosszabb az idő, a múlt heti meleg, napos időjárás már csak ritkán jön vissza.) Viszont megismerkedtem egy aranyos francia sráccal, és ami még jobb, egy olyan pakisztáni fiúval, aki már volt gyakornok az én álommunkahelyemen, a Deutsche Post-nál. Úgyhogy azt hiszem, majd még kifaggatom arról a gyakorlatról. A hétvégén a pihenés mellett pedig neki kellene állnom a tanulásnak is, van néhány ajánlott irodalom, amin át kéne magam rágni.

Remélem, a könyvek nagy része megvan a központi könyvtárban, mert a közgazdaság- tudományi könyvtárba jelenleg nincs fölös 15 euróm beiratkozni… Gyerekek, gyorsan fogy a pénzem, kéne valami munka. Eddig a négy hely közül sehonnan sem jeleztek vissza, de egy aranyos német kolis lakótárs ígért egy kis segítséget. J

Ezzel egyelőre búcsúzom is, majd még jelentkezem!

Ui.: Facebookra tettem fel képeket a városról is, egyelőre ennyi van, igyekszem bővíteni, mert nagyon szép itt minden! Ja, és várom az otthoni híreket is, teljesen pletykamentes időszakban szenvedek!